2011. február 7., hétfő

Tanítsuk meg tanulni

Sok szülő teszi fel a kérdést : hogyan tudom elérni, hogy a gyerekem önként leüljön délutánonként tanulni? Hogyan tudok neki segíteni, hogy a lehető legoptimálisabb feltételek mellett kellő időt fordítson a tananyagra, másnap pedig gond nélkül fel tudja azt idézni.

A 6-10 éves gyerekeknél jelentős változás a korábbi életükhöz képest, hogy nem ugrálhatnak, nem szaladgálhatnak akkor, amikor kedvük tartja; napjaikat szabályok keretezik. A szellemi munka még megterhelő számukra, ezért rendkívül fontos, hogy elegendő időt tudjanak pihenéssel tölteni. Nem csak az éjszakai alvás fontos, hanem a szellemi terhelés megszakítása játékokkal, mozgással. Ha tehát annyi a házi feladat, hogy órákra leköti a gyereket, engedjük meg, mi több, ragaszkodjunk hozzá, hogy kisebb szüneteket iktasson be, és levezesse a felgyülemlett energiáit, lehetőleg a szabadban. Érzelmi fejlődésükre a fokozott érzékenység jellemző: könnyen megbántódnak, nehezen tűrik a kritikát, és mindennél nagyobb szükségük van a pozitív megerősítésre, a dicséretre. Ne sajnáljuk tőlük!
Az ideális tanulókörnyezet:
Ne higgyük el a gyerekünknek, hogy ő csak üvöltő zene mellett, az ágyon fekve, csipszet majszolva tud jól tanulni.

Néhány jó tanács:

    * Legyen a gyereknek saját zuga, saját íróasztala, ami csak az övé, a kistestvéreknek tabu. Sőt, anya se tegyen rajta rendet.
    * A tanulás megkezdésekor legyen minden a gyerek keze ügyében, készítsen az asztalához minden könyvet, füzetet, radírt, írószert, hegyezőt.
    * A szoba legyen világos, az asztalon legyen irányított fényforrás.
    * Tanulás előtt szellőztessünk. Ne legyen sem túl hideg, sem túl meleg a helyiség.
    * A szék az íróasztal mellett legyen kényelmes.
    * Teremtsünk nyugodt, zajmentes körülményeket.
    * Ne legyen a gyerek sem éhes, sem szomjas. Teli hassal épp olyan nehézkes koncentrálni, mint az üressel. Egy pohár vizet készítsünk a szobába, de ne az íróasztalra (előzzük meg a baleseteket).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése